Gátmetszés – episiotomia
A gát bemetszése a hüvelykimenet megnagyobbítására. A metszés történhet oldal vagy középső irányban. Általában a nagyobb mértékű gátrepedés és/vagy végbélsérülés megelőzésére alkalmazzák. Gátmetszés indokló helyzet lehet még a magzat állapota (tartósan alacsony szívműködés a kitolási szakban vagy koraszülés esetén a sérülékenyebb magzat áthaladásának megkönnyítése), medencevégű fekvésben történő szülés egyes esetei, hüvelyi szülés befejező műtétek (vacuummal segített szülés illetve a fogós szülés), relatíve nagy magzat, vállelakadás.
Előnyei között megemlíthető, hogy megelőzheti a gát nagyobb mértékű beszakadását. Könnyebben helyreállítható az irányított, egyenes sebszélek miatt. Megnagyobbítja a hüvelykimenetet így könnyebb a manipuláció az eszközös szülésbefejező műtéteknél, a medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzat és vállelakadás speciális műfogásainak kivitelezésénél.
Hátrányai: Fertőzési kaput nyithat, általában nagyobb seb keletkezik, mint egy kisebb mértékű spontán gátsérülésnél, nagyobb lehet az anya vérvesztése. Izmon, idegpályákon, ereken és sejtfalakon egyaránt átvág szemben a gátrepedéssel, amely a leggyengébb ponton keletkezik és ezáltal sok mindent kíméletesen kikerül. Ennek okán az esetek túlnyomó többségében lassabban, nehezebben és több fájdalommal gyógyul. Gyakran tovább reped és súlyos gát- és hüvelysérülést eredményez. A metszés helye hetekig, hónapokig fájdalmas, többek között szexuális problémákat okozhat. A fájdalom és félelem miatt a gyermekágyas nehezebben szánja rá magát a vizelet- és székletürítésre. Akadályozhatja az anyát a szoptatásban, mert nem tud kényelmesen elhelyezkedni a fájdalomtól és ezek összességben nehezíthetik az anya és újszülött zavartalan kötődését.
Hüvelyi szülés befejező műtétek: fogós és vacuumos szülés
A fogós szülés megrövidíti a szülés kitolási szakát olyan szülésben ahol kedvezőtlen anyai vagy magzati állapot áll fenn. Fokozza az újszülött sérülésének veszélyét, növeli a szülés utáni vérzés gyakoriságát.
Fejvégű fekvésben lévő magzat gyors világrahozatalának egyik módja. Általában akkor alkalmazzák, ha a renyhe méhtevékenységet ne sikerül gyógyszeresen befolyásolni vagy a kitolási szakban hirtelen magzati komplikáció lép fel és a szülést a magzat érdekében gyorsan be kell fejezni. Létezik olyan javallat is, amikor az anyát akarjuk megkímélni a nyomással és préseléssel járó erőlködéstől pl. súlyos szív- vagy tüdőbetegség esetén, esetleg szemészeti indikációnál. A fogóműtét a szülészet legrégebbi módszereihez tartozik. A császármetszés előtti időkben ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elakadt szülés esetén a magzatot megmentse. A mai gyakorlatban az úgynevezett kimeneti fogóműtét alkalmazzák, amikor a medence üregében vagy kimenetében lévő koponyának a kigördülését segítik.
Veszélyei magzati és anyai sérülés.
Az utóbbi években a szívófogó (vacuum) használata háttérbe szorította a fogóműtéteket. Lényege, hogy fogó helyett a magzat koponyájára egy korongot helyeznek, amellyel megfelelő készülékkel kiszívják a levegőt, s így az a magzati fejre rátapad. A koronghoz csatlakozó nyél segítségével gördítik ki a magzatot. Előnye az eljárásnak, hogy kevesebb az anyai sérülés veszélye, könnyen elsajátítható, kevesebb gyakorlatot igényel a szakemberektől. Hátránya, hogy koraszülés esetén nem alkalmazható (bizonyos speciálisan erre kiképzett fogókkal szemben), és a koponyaűri vérzés veszélyét fokozza.
Császármetszés: a magzatot hasi metszésen keresztül távolítják el a méhből. Erről a többi cikkben bővebben olvashatnak.
Szülésindítás
Anyai és/vagy magzati veszélyállapotok esetén medikális javaslatra végzett eljárás, melynek célja a szülés lefolyásának elősegítése a spontán megindulás előtt. Szülésindítás során több tényező figyelembe vételével választják meg annak módját. Kedvezőtlen méhszájlelet esetén (melyet egy úgynevezett Bishop scorral állapítanak meg) először méhszájérlelést alkalmaznak. Ez történhet gyógyszeres formában (prosztaglandin tartalmú készítményekkel) vagy úgynevezett ballonos méhszájérleléssel. Előbbinél a hüvelybe felhelyezett tablettával vagy zselével szeretnék elérni a méhnyak felpuhulását és megnyílását. A prosztaglandinok felhelyezése után általában egy hosszabb magzati szívhang megfigyelés következik, majd amennyiben az anyai és magzati állapot rendben van, a szülészeti osztályra helyezik a várandós anyát és szükség szerint (amennyiben spontán nem indul be rendszeres méhtevékenység) az eljárást megismétlik egy vagy két nap múlva. A másik mód az úgynevezett ballonos méhszájérlelés, melynek során egy steril katétert helyeznek fel a hüvelyen keresztül a méhnyakba és steril sóoldattal egy kis ballont fújnak fel. Ez a ballon a méhnyakban egyrészt fizikális stimulust képez, másrészt a nő saját prosztaglandin nevű hormonjának a termelődését forszírozza. A ballont többnyire esti órákban helyezik fel, egy hosszabb CTG (cardiotocografiás magzati szívhang illetve méhtevékenységet figyelő készülék) után osztályra kerül a kismama. A ballon vagy spontán kiesik a méhszájból vagy a reggeli órákban a szülésznő vagy szülésorvos eltávolítja. A méhszáj megfelelő tágassága lehetőséget teremt a szülésindításra: burokrepesztésre és/vagy oxytocinos infúzió adására.
Hátrányai: kiteszi a magzatot a fokozott méhműködés (mesterséges prostaglandin estén) és az esetleges koraszülöttség veszélyének (ha rosszul számolták ki a terminust), kiteszi az anyát az esetleges elhúzódó tágulás, méhnyaksérülés és a szülés utáni vérzés kockázatának. Testi és lelki megterhelést okozhat, főleg, ha nem sikerül a szülésindítás és császármetszéshez folyamodnak.
Burokrepesztés – amniotomia
A magzatburkok mesterségesen repesztik meg egy erre kialakított steril eszközzel.
Indoka lehet szülésindítás, hatástalan méhösszehúzódások („fájásgyengeség”), melyek a szülés elhúzódását, a szülőnő kimerülését, a magzati állapot romlását okozhatják. Megkönnyíti a magzatvíz színének megítélését. A magzatburok megrepesztése felerősíti a méhösszehúzódásokat, ezáltal meggyorsítja a szülést. A magzat feje közelebb kerül a belső méhszájhoz arra erősebb nyomást gyakorol a fájások alatt. Ennek következtében az anya által megtapasztalt fájdalomszint növekedhet. Hátránya, hogy fokozhatja a köldökzsinór előesés veszélyét, növelheti a magzati fej összenyomatásának gyakoriságát, mely a szívhangok jellegzetes változását eredményezi. A burok megrepesztésével „időkorlát” állítódik fel, a szülésnek bizonyos időn belül meg kell történnie (intézetenként változó). Burokrepesztés után a magzat „mozgástere” beszűkül. Ha nem megfelelően illeszkedett a medence bemenethez, akkor ez a helyzet rögzül és nehezebb korrigálni, mint egy vízzel teli burok esetén.
A burokrepesztés úgy történik, hogy hüvelyi vizsgálat során – ha vannak méhösszehúzódások, akkor méhösszehúzódás alatt – a vizsgáló orvos vagy szülésnő a keze védelme mellett a megfelelő eszközt felvezeti az anya hüvelyébe és a nyitott méhszájon keresztül a magzat feje előtt tapintható vízzel telt buroksapkát megrepeszti. Mivel a burokban nincsenek idegek, ezért ez a magzatnak nem fáj, az anya pedig egy hüvelyi vizsgálatot fog érezni. A burokrepesztés után a magzatvíz a vajúdás alatt még végi folyhat-szivároghat. Burokrepesztés után a magzat állapotát szívhang hallgatással ellenőrzik.
Oxytocinos infúzió
Az intravénás oxytocin kiváltja vagy fokozza a méhizom összehúzódásokat. A megfelelő módon (hígított formában, pontos adagolást segítő infúziós pumpában), kiszámíthatóan adott oxytocin a méh izomzatát ritmikus összehúzódásra serkenti. Javallatok közé tartozik a szülés mesterséges megindítása, idő előtti burokrepedés (magzatburok a rendszeres méhösszehúzódások előtt reped meg), a méhtevékenység hatástalansága („fájásgyengeség”).
Hátránya, hogy a kívántnál erősebben fokozhatja a méhizomzat működését, növelheti a túlingerlésének kockázatát, mely magzati állapot romlásához (szívhangok kóros változása) és extrém esetben méhrepedéshez vezethet. A folyamatos infúzió adása az anya mozgás szabadságát bekorlátozza, így a kényelmi lehetőségekhez való hozzájutás (zuhanyozás, kádba merülés) nehézkes vagy egyáltalában nem lehetséges. Oxytocinos infúzió adása esetén a folyamatos magzati monitorizálás javasolt, mely a testhelyzet változtatásokat szintén nehezítheti.