Veszteség
feldolgozás

Amikor egy kisbabát elveszít valaki, akkor hirtelen kicsúszik a lába alól a talaj. Várva várta a gyermekét, aki nem tudott megérkezni. Az anyaság érzését még szinte meg sem kapta igazán, és máris el is vesztette. A reményt, hogy az élete következő szakaszában a babázás-gyermeknevelés lesz az élete feladata. Hirtelen lett vége, még fel sem ocsúdott, és máris üres lett a pocak, értelmetlenné vált a berendezett gyermekszoba, a kiságy, a babakocsi és a tervezgetés a jövőről.

Ezek az érzések a várandósság korai szakaszában ugyanúgy megékezhetnek, mint egy középidős vagy késői veszteségnél, halvaszülésnél. ez nagyon nehéz időszak a fiatal párnak, de a körülöttük lévő családnak is.

A veszteségfeldolgozást azoknak a családoknak, anyáknak ajánljuk, akik nehezen boldogulnak az érzéssel. Akik folyamatosan azt érzik, hogy valahogy kiestek a világ folyásából, hogy nehezen tudnak a mindennapokba visszarázódni. Akik azt érzik, hogy a környezetük már elfelejtette az elvesztett babát, de az ő gondolatait, érzéseit, mindennapjait a veszteséggel való fájdalom teszi ki.

Mindketten szívesen beszélgetünk veszteséggel küzdő anyákkal-apákkal, sajnos, ebben nagy tapasztalatra tettünk szert az évek alatt. A beszélgetéseknek nem az a célja, hogy a család elfelejtse az elvesztett babát, hanem az, hogy már ne sírva kelljen gondolni rá, hogy ez az elvesztett baba megtalálja a saját „helyiértékét” a családban.

Veszteség feldolgozás szoltatásunk elérhető 

és

közvetítésében.